A plakát

Hétfőn egy plakátot vettünk észre a suliban. A plakát azt hirdette, hogy 2 hét múlva karaoke versenyt rendez az iskola, lehet jelentkezni. A nyeremény pedig egy szabadnap, amit a nyertes osztálya kap meg.
- Ki az a hülye, aki erre benevez? - fintorgott Hayley. - Úgyis mindenki kiröhög.
- Ja. Egy szabadnapért nem éri meg. - helyeselt Sophie.
- De nem kellene suliba jönni! - mondtam.
- Jaj, ez nem olyan szabadnap. Inkább olyasmi, mint egy osztálykirándulás. Csak egynapos. Reggel mész, este jössz.
- Ja, értem. Akkor tényleg nem éri meg.
Ezzel le is zártuk a témát. Azonban szünetben hallottuk, hogy Bia és Clau nagyokat vihognak és a plakát mellett ácsorogva halkan megbeszélnek valamit.
- Á, Amanda és társai! - vigyorodott el Bia. - Helló!
- Szia, mit akarsz, hagyjál! - intett Alex, azzal mentünk volna az öltözőbe, mert tesi volt a következő óra.
- Jaj, a kis zseni olyan morgós ma! - kuncogott Clau. - Pedig nem tettünk semmi rosszat.
- Még. - suttogta Sophie.
- Lányok, ti hogy álltok ezzel a versennyel? - mutatott Bia a plakátra. - Versenybe szálltok, vagy meghagyjátok nekünk a nyereményt?
- Egy szabadnapért nem nézetem magam hülyének a suli előtt. - vont vállat Sophie. - Mindenki nézi. Kösz, de nem!
- És te... öö.... - fordult Clau Hayley-hez.
- Hayley. - mondta a lány kioktató hangom. - Bírom, hogy 1 éve itt vagyok, de még a nevemet se tudjátok.
- Jó, az nem fontos. Indulsz?
Hayley pillantása mindent elmondott.
- Alex?
- Hagyj békén, jó?  - mondta Alex és elsietett. Ez fura volt, mert nem szokott megfutamodni.
- És te? Amanda?
- Haha! - nevettem el magam. - Esetleg külön énektanári engedéllyel.
- Értjük.- néztek össze. - Akkor mi nyerünk.
- Bocs, de Jessy és Beckie biztosan indulnak. Ők a legjobbak. - hívtam fel rá a figyelmüket. Erre már lelohadt a mosoly a képükről.
- Intézkednünk kell! - kiáltották, és elfutottak.

*

(Kedd délután)

 Éppen elindultam volna haza, amikor Beckie és Jessy álltak elém.

- Hallottad? - kérdezték egyszerre.

- Mit?

- Bia és Clau megpróbáltak egymás ellen fordítani minket. - mondta idegesen Jessy.

- Hogyhogy? - kérdeztem ijedten.

- A karaoke-verseny miatt. Mivel mi jobbak vagyunk, mint Bia.

- Mit csináltak pontosan?

- Undorító dolgokat mondtak Jessy-ről. - suttogta Beckie. - Nem hittem el, de belegondoltam, mi lenne, ha igaz lenne...

Azzal szomorúan sóhajtott egyet.

- Nekem meg Beckie-ről. - ölelte át barátnőjét Jessy.  - Gondolom, azt akarták, hogy fújjunk egymásra. Ezáltal csak arra koncentráltunk volna, hogy a másikat leénekeljük... ha ez lett volna, nem szerepeltünk volna jól.

- Ja, csak nem sikerült nekik. Bukták.  - mosolyodott el Beckie.

- Miért? - kérdeztem.

- Mert együtt indulunk. - mondták a lányok. - Így nem fogunk egymással versenyezni.

- Értem. Jó terv. - dicsértem meg őket. - Így, hogy ti képviselitek az osztályt, biztosan nyerünk.

- Köszi. Na, csak ezt akartuk mondani, megyünk. Szia! - köszöntek el.

- Sziasztok! - mondtam, és én is elindultam. Otthon elálmodoztam arról, hogy jó hangom van, indulok a versenyen, és megnyerem. :) Ja, persze! :D Az még szép lenne. Szerintem a közönség az első 10 másodperc után kirohanna. Szerencsére nem fenyeget ez a veszély :D ....