Hova tovább?

Sziasztok!
Itt vagyok újra. Előre szólok, hogy holnap eltűnök egy 10 napra. Bocs. :/
Lehet, hogy lesz net ott is, majd kiderül, de nem hiszem. Vegyétek úgy, hogy szabadságra megyek.





Miután Riry elutazásába valahogy beletörődtünk, újabb igen fontos dilemma merült fel. Ugyebár végzősök vagyunk. Májusban levizsgázunk és vége. Vége a giminek. És utána valahova tovább kell menni. Egyetem, főiskola vagy dolgozni...
Azonban nekem fogalmam sincsen, hogy merre induljak el. Milyen irányba, milyen szakma felé... és nincs túl sok időm. Februárban le kell adni a jelentkezést az egyetemekre. Ha addig nem döntök, akkor ennyi. Elmehetek dolgozni, és ha jövőre kitalálom, akkor jelentkezhetek egyetemre. De akkor veszítek egy évet.
Minél többet agyalok ezen, annál inkább kétségbe vagyok esve. A többiek pontosan tudják, hogy mit akarnak kezdeni magukkal.
Riry kiskorától táncolni akart, a Táncművészeti Egyetemen gólya és mellesleg egy táncstúdióban tanít. Most megy majd forgatni egy hónap múlva, vagyis az élete sínen van.
Alex reálos irányba akar menni, valami matek-fizika-kémiás dolgot fog csinálni. A gyógyszerész és a sejtkutató között nem tud dönteni. Mondjuk, ha akarna, a fuvola/éneklés dologgal is kezdhetne valamit. Minden fellépése zseniális.
Sophie nyilván a rajzzal megy tovább, divattervező vagy grafikus lesz.
Hayley.... na ez egy jó kérdés. Hayley okos, de semelyik tantárgy iránt nem mutat túl nagy érdeklődést. Kíváncsi vagyok, ő tudja-e már, hogy mi akar lenni. Lehet, hogy beszélnem kellene vele.
Én abban vagyok biztos, hogy a kémiát és a fizikát iktatom az életemből. A suli örökre elvette a kedvem tőlük. Valami töris irányba kellene elmenni, mert az érdekes. Vagy biosz. Lehetnék orvos. De nem bírom a vért. Ja, akkor mégsem.
Mehetnék tovább a matekkal, ha nem lennének gondjaim az órai példákkal néha. Az emelt szint meg... az egy másik világ.
Lehetnék bölcsész, de a nyelvtan miatt ki van csukva, hogy angol szakra menjek.
Ha megtanultam volna rendesen franciául, akkor mehetnék azzal is tovább, de nem tanultam meg, ahogy az osztály nagy része sem, mivel a tanár nagyon cuki, csak tanítani nem tud. :P
Kb. a töri maradt. De azzal mit tudok csinálni? Elmehetek történésznek, de abból nem lehet megélni. Töritanár. Na persze, lámpalázas egyéneknek különösen ajánlott.
Úristen, nem tudom!!!!!!!!!!!!

*

(Másnap, Hayley-nél)

Természetesen rögtön Hayley-hez rohantam, amint csak lehetett.
- Te tudod már, hogy hogyan tovább? - kérdeztem, amint elhelyezkedtünk a szobájában. Nagyon szép, ázsiai ihletésű szobája van.

Hayley szobája

- Mármint hogy értve hogyan tovább? Készülünk a vizsgára.
- Nem úgy. Egyetem.
- Jaaa... nem tudod, mi legyen, ugye? - kérdezte mindentudó mosollyal.
- Hát nem. Egyáltalán nem.- vallottam be.
- Nem is te lennél. - legyintett. - Sejtettem, hogy ez lesz.
- Nagyon menő, hogy ilyen látnok vagy, de inkább segíts! - csattantam fel. - Minek tudnál elképzelni?
- Filmszínésznek.  - tört ki Hayley-ből a nevetés. - Te játszanád az összes romkom főhősnőjét. Vagy szerepelhetnél kabarékban.
- HAYLEY! Ne csináld már!
- Most mondd, hogy nem vicces.
- Nem annyira. - húztam a számat. - És te mi leszel?
- Én? Az az én dolgom. - csendesedett el. - Na nézzünk téged. Humán irány. Mindenképpen. A többit nem bírnád, illetve ők nem bírnák az álmodozó fejed.
- Eddig én is eljutottam. De innentől hogyan tovább?
- Mit szeretsz? Mi érdekel?
- Húha.... szeretek olvasni. Meg zenét hallgatni és táncolni.
- Eddig a könyv az egyetlen használható elem. Menj könyvtárosnak! :D
- De az olyan uncsi lehet. Bár amúgy nem rossz ötlet.
- Oké, még valami? Mi van az öcséddel? Sam-mel.
- Otthon van és játszik, gondolom.
- Nem úgy. Szeretsz vele foglalkozni. Vagy nem?
- De igen.
- És bírnád ezt több gyerekkel? Több órát?
- Szerintem igen. - mondtam kis töprengés után.
- Óvónéni.
- Legyek óvónéni? - néztem rá csodálkozva. - Ez eszembe sem jutott volna. Pedig igazad van. Nem rossz gondolat.
- És tapasztalatot is jelent, hiszen Adam-mel előbb-utóbb elkezdtek kölyköket gyártani. - tette hozzá Hayley. Én félrenyeltem a vizet.
- Lehet, hogy ez nem jött át. - mondtam köhögve. - De még nem tartunk itt.
- Nyilván. Nem vagy terhes. Vagy igen? - nézett szúrós szemmel Hayley.
- Dehogy vagyok. Az egész ilyesmi témánál nem tartunk.
- Pedig a kilencedikes kirándulás után azt hinné az ember, hogy Adam nem ilyen várakozós típus.
- Adam egy zseniális srác, akkor csak részeg volt.
- Ne mondd nekem, hogy azóta nem volt részeg!
- Nem is azt mondom. - pirultam el, mert eszembe jutott, mikor ott aludtam. Azokról a dolgokról nem számolnék be a lányoknak. Természetesen Hayley ezt észrevette.
- Héhéhéhéhé! Mit pirulunk?
- Semmit.
- Történt valami, igaz? Akkor meg mit hazudozol?
- Hayley semmi komoly nem történt. És bocs, de ezt nem mesélném el.
Hayley erre vállat vont. Ő nem faggatós ember. Ha valamit nem mondasz el neki, akkor nem kérdezi többet.
Még beszéltünk egy kicsit, aztán hazaindultam. Otthon utánanéztem a könyvtáros és az óvónő szakmának, hogy milyen egyetem kell hozzá, stb. A könyvtároshoz kell informatika is, ami kicsit elbizonytalanított.
A másik dolog, amivel foglalkoznom kellene, az a szalagavató. Nincs még ruhám, pedig egy hónap múlva van. Azt is kellene szerezni.
Felhívtam Sophie-t és megbeszéltük, hogy elmegyünk együtt nézelődni szombaton. Természetesen visszük Alex-et is, hiszen ha kihagynánk, megölne minket utána. :)