Az egész egy átlagos napnak indult, Sophie-val dumáltunk a suliig, megbeszéltük a hétvégét. ( Ja, igen, Alex bocsánatot kért Esther-től, kibékültek. Chris pedig kiröhögött, mikor megtudta, hogy párna-csatáztunk. Szerinte "már elég nagyok vagyunk, és ilyet csak a 3 évesek játszanak...")
A suli előtt csatlakozott hozzánk Alex, és vele is jót nevettünk a hétvégi eseményeken. Éppen beértünk a terembe, és éppen leültünk volna a helyünkre, hogy átnézzük az anyagot ( mégis melyik biosztanár ad első héten tanulnivalót???), amikor Rob és Nick hirtelen odaléptek mellém.
- Sziasztok! - mosolyogtam rájuk. - Na, ma mit akartok velem csinálni? Lelöktök a lépcsőn vagy csak simán nevettek rajtam?
- Szia, és ilyeneket ne mondj, mert még megvalósítjuk az ötleteidet. - kacsintott rám Rob. Nick azonban megfogta a karomat, és kirángatott a folyosóra.
- Szeretnék bemutatni neked valakit. - mondta. Ekkor láttam meg Jessie-t, aki éppen egy barna hajú lány ölelgetett. Mikor meglátott abbahagyta, és rám mutatott, aztán magyarázott valamit a barna hajú lánynak. Közben odaléptek elém.
- Szia. - mondta Jessie, és rám mosolygott. - Bemutatom a legjobb barátnőmet.
- Szia Jessie. - mondtam. - És, szia!
- Szia! Beckie Honfrie vagyok. Az igazi nevem Rebecca, de nem szeretem, ha a tanárokon kívül bárki úgy szólít. Az olyan....hivatalos. - mosolygott rám a barna hajú lány. Kedvesnek tűnt, és a fiúk is rengeteget meséltek róla. Állítólag, nagyon vicces, és bevállalós. Ő olyan lány, aki még focizni is beáll, ha kérik. És, ő is biztos olyan vicces és vidám, mint Jessie.
 |
| Rebecca 'Beckie' Honfrie |
- Én Amanda Parker vagyok. - mondtam, és visszamosolyogtam rá.
- Elnézést, azt mondtad Amanda a neved? - nevetett Nick. - Beckie, ő itt nyuszilány, aki a saját árnyékától is fél.
- Kösz szépen.... - mondtam, és oldalba böktem a fiút.
- Fáj az igazság gyönyörűm? - kérdezett vissza, és jól összekócolta a hajamat. Beckie eközben türelmesen várt, bár amikor Nick magához szorított, miközben összeborzolta a hajam, akkor azért elég szúrós szemmel nézett rám.
- Bocsi. - fordultam felé. - Nem veszem el tőled. Csak barátok vagyunk, és folyton viccelnek velem.
- Értem. Jessie mondta, hogy folyton cukkolnak a hajszíned miatt, meg minden másért is. Sokat hallottam rólad.
- Tényleg? - kerekedett el a szemem.
- Igen. Jessie mondta, hogy a fiúknak új hobbija van. Cukkolják az új lányt.
- Igen, de engem annyira nem zavar. Maximum, mikor a hajamat piszkálják. Egyébként, Nick, kösz, hogy tönkre tetted a hajam, reggel alig bírtam kifésülni, erre te megint összegubancolod.
- Bocs. - vetette oda Nick, majd átölelte Beckie-t, és megpuszilta. - Hiányoztál nekem, ugye tudod?
Ennél a pontnál úgy döntöttem, hogy a továbbiakhoz nem szükséges az én jelenlétem, ezért visszamentem a terembe. Alex és Sophie megint kérdően néztek rám.
- Nos? Mi a mai történés? - érdeklődött Alex.
- Megismerkedtem Beckie-vel. - közöltem, miközben leültem Sophie mellé.
- Aha, az jó. - mondta Sophie. - Kedves lány, én kedvelem, mármint, amennyire én ismerem.... De énekórán, ha feleltetni akar a tanár, mindig mond valami indokot, hogy miért ne. Tudja, hogy rajta és Jessie-n kívűl mindenki tök béna.
- Hé! - ráncolta össze a homlokát Alex.
- Jó, bocs. Egy kicsit te is tudsz, de azért, el kell ismerni, énekből ők a legjobbak. Te meg a matek, a fizika, és a kémia királynője vagy. - legyintett Sophie.
- Jó, oké. - morgott Alex, és visszafordult a könyvéhez. Én csendben nézelődtem, és azon tűnődtem, hogy mi lesz. Beckie kedves volt velem, ez oké, de nem is ismer! Kb. annyit hallhatott rólam, hogy én vagyok az osztályban az új lány, a répa, a nyuszilány, aki félős, és aki az első órán kiakasztotta a kémiatanárt.... Ezek alapján, mit gondolhat rólam? Láttam, hogy szúrósan nézett, mikor Nick szórakozott velem. Nem veszem el tőle a fiúját, isten ments! Még csak nem is kell rám féltékenynek lennie, hiszen... most komolyan, az égővörös hajammal kinek tetszenék meg??? Ugyan már, maximum egy vak, vagy minimum egy színvak ember jöhet szóba.
Remélem, nem hiszi azt, hogy ráhajtok Nick-re. Kedves és vicces fiú, oké, ennyi. Barátok vagyunk, kész. Semmi több. Remélem, Beckie is belátja ezt, és nem szerzek egy haragost, rögtön a második héten....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése