A következő napokban egyszerűen semmit sem csináltam. De komolyan. Feküdtem, ettem, feküdtem, ettem, feküdtem, esetleg tévéztem, olvastam, ettem, fürödtem, aztán a változatosság kedvéért: FEKÜDTEM! :P Fekvés közben folyton agyaltam,hogy mit rontottam el, és vajon miért történik velem ez?
Egyik este gondoltam egyet, és bekapcsoltam a gépem. Jött egy halom üzenetem, de persze, ezeknek a 99%-a hírlevél/körüzenet/reklám volt. Viszont, kaptam 2 üzenetet, amik tényleg nekem szóltak.
Az egyiket Sophie, Rob, Nick,Jessie és Beckie közösen írták:
"Miért sajnáltatod magad????"
Csak ennyi, kész. Semmi más. Csak egy sor. Nem is válaszoltam, hanem egyből töröltem. A másik levél Alex-től jött. Elküldte a házikat, és írt, hogy szedjem össze magam,mert nem érti,hogy mi történt, és Sophie-ból nem lehet kiszedni semmit. Ezt mondjuk kötve hiszem,mert Sophie tuti elpanaszolta neki, hogy mit csináltam.
Becsuktam a gépemet, és visszafeküdtem az ágyra. ÉS... kezdődhet az esti agyalás...
Szóval:
1, mit, vagy miért vagy egyáltalán hogy kerültem ilyen helyzetbe???
Nem csináltam semmit, én csak jót akartam... :P
Jó,igen, elböktem, de van ez így.
2, ajj... nem hiszem el
Ahogy egyre több ideig agyalok, rájövök arra, hogy ez igenis az én hibám. Hiszen.... ha valaki nekem mondaná,hogy barátkozz ezzel-azzal, akkor én se örülnék. Lehet,hogy udvariasan beszélnék az illetővel, de nem lenne belőle semmi... :/ Mármint, megint visszatértem az alap gondolathoz: LEHET, hogy összebarátkoznék az ismeretlen emberrel. :) Nem tudhatom,hogy kicsoda,amíg meg nem ismerem. Lehet,hogy csak egy futó kaland (úgy értem, ismeretség) lesz belőle,és eggyel nő a felesleges ismerőseim száma :S
És, lehet, hogy egy életre szóló barátság/szerelem (burkolt célzás Adam-re, aki amúgy nem keresett, de mind1) lesz belőle. Nem tudhatom. Senki sem tudhatja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése