2014. február 13., csütörtök

Anyám,ez mekkora bunkó! :P

Ez teljesen kész! Illetve, én voltam teljesen az. Miután Adam kedvesen és aranyosan elküldött a fenébe, én ácsorogtam még pár percet a teremben, majd ökölbe szorítottam a kezem, és beletúrtam a hajamba.
- Bocs, jól vagy? - hallottam egy vékony hangot. Felnéztem. Egy kislány nézett rám.
- Persze, miért?
- Mert 2 perc múlva csöngetnek, és itt ácsorogsz, és nem tűnt fel, hogy bejött egy egész osztály.
Körbenéztem. Úgy tűnik, sikerült figyelmen kívül hagynom egy kilencedikes osztály bevonulását a terembe. Hoppá... :P
- Bocsi... - mondtam, és kirohantam a teremből. A következő óra fizika. Na, arra tuti, hogy ebben az idegállapotban nem ülök be! Lógok, és kész. Őrült tempóban rohanni kezdtem a mosdó felé. Berohantam, és bevágtam magam mögött az egyik fülke ajtaját. Akkor is itt fogok ácsorogni, és kész.
Kb. 10 perc múlva már nagyon untam. Ebben a pillanatban kivágódott az ajtó, és berohant rajta 2 ember. Kővé dermedtem a rémülettől. Ha egy tanár megtalál, végem van.
Valaki ököllel rávágott a fülke ajtajára. Én összerezzentem, és elfojtottam egy sikítást. Végül, valaki fogta magát, és feltépte a fülke ajtaját. Én behunytam a szemem, felkészülve a legrosszabbra. (Khm... enyhe célzás Ms. Smith-re... ) Egy másik valaki kirántott a fülkéből, a cuccommal együtt, és nekilökött a szemben lévő falnak.
- Mondd csak, te teljesen megőrültél? - hallottam a jól ismert hangot. Felnéztem.
- Alex... mit kerestek itt? - kérdeztem, miközben Sophie a táskámat szedte össze.
- Téged. Az idegroncs barátnőnket.
- Idegroncs?
- Aha. - mondta Sophie. - Adam idegbajosan jött órára. Te egyáltalán nem jöttél órára. Nem volt nehéz kitalálni, hogy veszekedtetek. Te pedig nyilván kiborultál.
- Honnan tudtátok, hogy itt vagyok?
- Amanda, könyörgöm! Néha komoly kétségeim vannak az értelmi képességeidet illetően. - csattant fel Alex. - Ha lógsz, akkor nyilván nem a folyosón sétálsz, vagy egy üres teremben. Hanem a mosdóban vagy. Mert ha itt megtalálnak, mondhatod, hogy a szünet óta rosszul vagy. :P Gondolkozz már egy kicsit!
- Oké, értem. De miért vagytok itt? Igazolatlant kapunk mind a hárman.
- Mind a négyen. - hallatszott egy újabb jól ismert hang.
- Hayley? - kérdeztem döbbentem.
- Nem, majd a dalai láma. :P Naná, hogy én. Azt hiszed hagyom, hogy vörösre bőgd a szépséges szemedet amiatt a barom miatt? :P
- Ez most komoly? Mind azért vagytok itt, hogy ne omoljak össze? :O Ez... marha rendes tőletek.
- Persze, marha rendesek, meg cukik vagyunk, de most rólad van szó. Mi történt? - kérdezte Hayley.
- Hayley, te még Alex-nál is szigorúbb vagy. - nevetett Sophie. Alex bólintott, majd elvigyorodott.
- Azt kötve hiszem...
- Mindegy. Mi történt közted és szíved szerelme között? :P
- Hát... kezdtem. - Bocsánatot kértem, aztán közölte, hogy menjek a fenébe, mert elege van abból, hogy furán viselkedem, és szerinte lenézem őket, mert menők, és maradjak nyomi, mert oda tartozom. :/
- Aha.... én szóltam, hogy meg fogja unni. - sóhajtott Hayley.
- Anyám, ez mekkora bunkó! :P - közölte Sophie felháborodva.
- Köszönöm Sophie. - mondta Alex. - Pont ezt akartam mondani. Ami, értem, hogy mi a gond. Majd megoldjuk. Most menjünk vissza!
- Én is? - kérdeztem döbbenten.
- Nem. Először Sophie és Hayley.
- Mert miért? - kérdezték egyszerre.
- Mert gondolom, te csak a mosdóba kérezkedtél ki. Sophie meg állítólag rosszul lett. Sophie, te mondd meg, hogy már jól vagy, de Ami itt volt a mosdóban, és éppen hányt.
- Hogy mi? - kérdeztem.
- Neked csitt, és majd szépen jössz velem, kb 10 perc múlva. Ti menjetek.
Sophie és Hayley elmentek. Alex várt vagy 7 percet és elindultunk mi is. A terembe lépve a fizika tanár aggódva nézett rám.
- Amanda, minden rendben?
- Persze, köszönöm. - mondtam, és próbáltam a szenvedőt játszani. - Szerintem keveset ettem ma, és így jelentkezik.
- Értem. Ha bármi probléma van, akkor szólj, vagy csak simán menj ki!
- Rendben. - mondtam, és leültem a helyemre. A tanár még egy utolsót szólt utánam.
- És feltétlenül egyél valamit, most!
- Feltétlenül. - bólogattam. A fizika tanár azt az egyet nem bírta, ha valaki eszik az óráján.... :D
Elkezdtem jegyzetelni. Leírtam 2 szót, aztán meguntam. Nem mondhatom, hogy nagyon leköt a téma. :) Csak tipp, de úgy rémlik, hogy a gravitációról magyaráztak.
- Ettől tényleg rosszul leszek. - súgtam oda Alex-nek és Sophie-nak. Alex a szemét forgatta, Sophie aludt. :) Hayley azonban felröhögött.
- Azt elhiszem. :)
- Valami baj van? - érdeklődött a tanár. Nem jöttem zavarba, ma már minden mindegy.
- Nem, csak véletlenül belerúgtam a székébe.
- Mögötted ül. - mutatott ránk Jessy. Ja, tényleg!
- Ügyes vagyok. - mondtam. :) Hayley megint nevetett egyet.
Ezután már kibírtuk csendben azt a 2 percet, ami az órából maradt... :D
Hát, így telt a mai napom..... elvesztettem egy fiút, aki fontos nekem, de cserébe rájöttem, hogy szerencsére van pár ember, akik bármit megtennének értem. És, együtt lógunk óráról... :D <3














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése