2015. április 5., vasárnap

Tiana

Ma végre eljutottam odáig, hogy felhívjam Riry-t. Kicsit fáradt volt a hangja, de egyébként nem volt vészes.
- Milyen volt a dilidoki? - csaptam rögtön a közepébe.
- Nem fogod elhinni... de nagyon bírom.
- Hogyhogy?
- Kedves, jófej , van humora és nagyon megértő. Nem nevetett ki, amiért egy '18 éves nagylány bőg az apja után'.
- Az nagyon jó.
- Ja, és egy fiatal és nagyon helyes pasi... - Riry itt elhallgatott, elég jelentőségteljesen.
- Juj! Hány éves?
- Ha jól emlékszem, azt mondta, hogy 27. De az még fiatal...
- Riry! Bele ne zúgj nekem egy 9 évvel idősebb pasasba! - csaptam a fejemre.
- Nem fogok. Pedig aranyos... - sóhajtott.
- Riry, ő felnőtt, te pedig még 3 évig kiskorú vagy. Nem is lenne törvényes szerintem.
- Az lehet. De nyugi már, egyszer láttam, nem fogok beleszeretni ennyitől.
- Haha, azért ezzel a kijelentéssel óvatosan...
- Miért?
- Adam rögtön megtetszett, mikor találkoztunk.
- De nem szerethettél rögtön bele... attól, hogy tetszik, még nem vagy belé szerelmes.
- Ööö... mi van?
- Figyelj, van, hogy megtetszik valaki, mert helyes, jóképű, stb. De nem ismered. Akkor tudsz valakit szeretni, ha ismered. Mert akkor elmondhatod, hogy őt szereted, nem pedig azt a képet, akit magadban őrzöl róla... lehet, hogy hülyén hangzik, de így van.
- Azta! Ilyeneket te honnan szedsz?
- Unatkozom és barangolok a neten, illetve olvasok.
- Majd utánanézek ennek...
- Oké.
- Örülök, hogy jobban vagy.
- Én is.
- Most leteszem, oké? Még van matek lecke.
- Ó, a kedves kis tizenegyedikes matekpéldák... :D menj csak.
- Még majd kereslek. Szia.
- Szia.
Letettük, én pedig megírtam a (túl sok) leckét. Közben nagyon örültem, mert Riry sokkal vidámabbnak tűnt, mint az elmúlt hetekben bármikor. Talán ki tud jönni ebből az egészből, nagyobb sérelem nélkül.


*
(Ma délelőtt)



Úgy döntöttem tegnap, hogy beszélek Tiana-val, nem könyvelem el rögtön egy hisztis libának, bármennyire is annak tűnik. Úgyhogy odamentem hozzá.
- Szia! - mosolyogtam rá. Ő leghátul ült, egyedül. Éppen a telefonját nyomkodta.
- Csá. - vetette oda. - Mit akarsz?
- Gondoltam, bemutatkozom, vagy megismerlek kicsit jobban, elvégre, mostantól egy osztályba fogunk járni.
- Király. - mondta unottan.
- Ha nem akarsz velem beszélgetni, szólj és elmegyek.
- Jó, mindegy. Ezen túl kell esni.  - sóhajtott.  - Mit szeretnél tudni rólam?
- Nem faggatni akarlak. - nevettem el magam. - Mesélj magadról! Bármit.
- Oké. Szóval, Tiana St. Clair vagyok, egyébként csak Tia.
- Tia? - kérdeztem döbbenten. Minden menő csajnak ilyen rövid és hasonló beceneve van?
- Aha. Miért, mi van vele?
- Ja, semmi. Én Amanda vagyok.
- Szép neved van. Tehát... apám egy ügyvéd. Az egyik legkeresettebb.  - mondta büszkén. - Hollywood szívében élünk.
- Ismersz sztárokat is?
- Hogyne. Leo DiCaprio-val együtt szoktam bulizni. Nagyon kedves srác.
- Hú. Jó neked. Vannak tesóid?
- Nincsenek. Anyám lelépett, mikor 5 éves voltam. De nem hiányzik. 'Kedves kis naiv' titkárnő volt, aki nem bírta elviselni apámat. Engem se. Nem érdekel. Úgy rontja el az életét, ahogy akarja.
- De nem hiányzik egy váll, amin sírhatsz? Vagy valaki, akinek mindent elmondhatsz?
- Nem. Az én életem csak rám tartozik.
- Persze, de néha jól jön egy kis segítség.
- A gyengéknek... miért, neked együtt vannak a szüleid?
- Aha. Egyetemi matek-fizika tanárok, és nagyon szeretik egymást.
- Aha...
- És van 2 öcsém.
- Ha neked az jó... - grimaszolt Tiana. Nick, Rob és Adam ebben a pillanatban értek vissza a büféből. Elég furán néztek ránk.
- Te figyelj... - hajolt hozzám Tiana. - Ki az a srác?
- Hol?
- Aki most jött be.
- Melyikre gondolsz, a szőkére, a barnára vagy a feketére?
- A feketére. Már tegnap kiszúrtam magamnak. Nagyon szexi...
- Ööö... Tiana...
- Mi van? Tudom, ilyet nem mondanak a jól nevelt kislányok, pedig ez az igazság. Hogy hívják a srácot?
- Figyelj, nem is tudom, hogy mondjam meg, nem akarok konfliktust a második napodon...
- Jó, ha nem mondod el, majd odamegyek. - pattant fel. Magabiztosan odalépkedett a 3 fiúhoz és csábosan Adam-re mosolygott.
- Helló. - kezdte. Közben én odaálltam Beckie és Jessy mellé, és figyeltem, hogy mi lesz. - Tia vagyok. És te?
- Adam. Örülök, hogy megismerhetlek. - mosolygott Adam.
- Én is. - húzódott közelebb Tiana. - Nem igazán ismerem itt a dolgokat, úgyhogy körbevezetnél?
- Ha szeretnéd... - mondta Adam és elindultak. Én tátott szájjal néztem utánuk. Nem hiszem el, hogy Adam még mindig nem veszi észre, hogy egy csaj flörtöl vele. Bia-val már eljátszotta egyszer.
Kimentem a folyosóra és láttam a párost, amint szépen végigsétálnak a folyosón és minden terem előtt megállnak. Tia hirtelen elbotlott (azaz, úgy tett, mintha elbotlana... hihetetlen, hogy a fiúk nem veszik észre a különbséget). Adam felsegítette. Tia ekkor olyat tett, amit én sose mertem volna.
- Fognád a kezem? Hogy ne essek el.
Adam kissé furán nézett.
- Miért van ilyen cipőd, ha nem tudsz benne menni?
- Mert szép.
- Aha... - bólogatott Adam. Még mindig nem fogta meg Tia kezét. Ettől a csajszi szemmel láthatóan ideges lett. Adam ekkor vett engem észre. Alig láthatóan intettem neki, hogy fogja meg Tiana kezét nyugodtan, én jól szórakozom.
Adam erre megfogta a kezét és így sétáltak tovább. Hirtelen Bia ment el mellettem. Mikor meglátta a kézen fogva sétáló párt, lefékezett és visszakanyarodott mellém.
- Ez meg mi és ki a franc? - sziszegte. - Lemaradtam a szakításotokról?
- Dehogyis, ne izgulj. - nyújtottam ki rá a nyelvem. - Azt majd szigorúan a jelenlétedben intézzük.
- Ki az a pipi?
- Tiana St. Clair, tegnap óta az osztálytársunk.
- Fantasztikus... miért fogja a TE Adam-ed kezét?
- Mert tetszik neki Adam és éppen körbevezetés folyik. Most próbálja meghódítani, én meg röhögök rajta.
- Nagyon jó. - forgatta a szemét. Hirtelen elakadt a lélegzete. - Ez is az előre tervezett műsor része?
- Micsoda? - néztem Adam-ékre. Az én lélegzetem is elállt. Tiana éppen átölelte Adam-et, megfogta az arcát és megcsókolta.
Bia elkerekedett szemmel bámult, én pedig hangtalanul nekidőltem a falnak, és a tenyerembe temettem az arcom.






















2 megjegyzés: