Mit szólnak ehhez a lányok?

Hú... a tavalyi 64 bejegyzés után itt az idei első. :) Eddig összesen 87 poszt (ezzel együtt 88),  jelent meg ezen a blogon, ezért több, mint valószínű, hogy idén elérjük a százat. :) Legalábbis, ez a terv.
Remélem senki sem másnapos (annyira), hogy ne tudja ezt most elolvasni!! :D





Amint hazaértem, rögtön gondolkodni kezdtem, hogy mit tegyek. El kell mondanom a csajoknak, mert ha akkor szembesülnek a helyzettel, mikor már itt van Pete, és Pete közli velük, hogy én tudtam, akkor sose bocsátják meg, hogy nem mondtam el. Emma nem fog nekik szólni, mint ahogy arról se szólt, hogy Pete idejön. Így hát rám marad a kényes feladat: közölni velük. Ez ráér a suliban is, de Emma-t most kell felhívnom.
Emma nagyon sokára vette fel.
- Mi vaaaaan? - nyögött egyet, mikor felvette. - Ki az, és mit akar?
- Szia Emma, én is örülök neked. - mondtam csípősen.
- Amanda? Bocs, meg se néztem, hogy ki az.
- Miért vagy ilyen nyűgös?
- Este kilenc óra van, hétfőn töri TZ-t írok, nem tudok semmit, holnap megyünk a nagyszüleimhez, és az egész napos program, szóval holnap nem tudok tanulni, ezért most kell, és már unooooom..... Utálom a törit!!! Unalmas, semmi értelme, és nem lehet megjegyezni!!!!
- Ha ez a helyzet, akkor inkább hagylak.
- Várj, nem, nem nem. Ha hívtál, akkor vagy valami nagy esemény történt vagy baj van. Esetleg meghívsz magatokhoz. Vagy csak barátnős beszélgetést igényelsz. Bármi van, szívesen meghallgatom. A francia forradalom ráér.
- Ha te mondod... de csak ha biztos nem baj. - mondtam, miközben hanyatt dőltem az ágyamon, és a plafont kezdtem bámulni.
- Ami, ha már kiszakítottál a tanulásból, tök mindegy. Mondd!
- Oké. - sóhajtottam. - Pete nincs otthon, jól tudom?
- Nem, nincs. Tegnap elmentek Miranda-val Los Angeles-be lakást nézni, mert Miranda jövőre odamegy egyetemre. Holnap jönnek haza.
- Aha. Találkoztam velük.
- Uhh... na ne! Hogy sikerült?
- Randiztam Adam-mel, és ott voltak a parkban ők is.
- Ja, mert a parkban keresnek lakást. Biztosan csövesek akarnak lenni.
- Jó, azért nincsenek kitiltva onnan. Csak meglepő volt. - keltem a védelmükre. Akármennyire is nem a szívem közepe Pete, nem kell így beszélni róla.
- Képzelem. Ne haragudj, hogy nem szóltam, hogy odamennek, de sejtelmem sem volt róla, hogy a város másik felébe is elmennek majd.
- A város másik felébe? Hogy érted ezt?
- Miranda a külvárosban nézett lakást. Kb. ott, ahol Riry lakik, csak még kijjebb egy kicsivel. Ott nem olyan drága, és az egyetem sincs olyan messze.
- Milyen egyetemre fog menni Miranda?
- Honnan tudjam? Nem kötötték az orromra. Meg amúgy se vagyok nagyon jóban a csajjal. Nekem nem szimpi.
- Miért? Tök szép, és olyan picike.
- Ja, igen. Pontosan. Tudja, hogy szép, és ezt maximálisan kihasználja. Érted mire gondolok, ha hosszú a sor, eljátssza, hogy ő siet, és mivel mindenkinek bejön, mert tényleg szép csaj, röhögve előre megy, mert neki éppen nincs kedve sorban állni.
- Aha. Nem tudom, nem tűnt ilyennek.
- Megismerkedtél vele? Mármint, Pete bemutatott neki?
- Ja. De közben engem ölelgetett, ezért értelemszerűen Miranda annyira nem csíp engem.
- Pete ÖLELGETETT?? - sikított Emma. - Kicsinálom, csak érjen haza!
- Nyugi, túléltem. Csak Adam akarta megverni.
- Te nem?
- Nem, én tökön rúgni akartam. :D
- Helyes, a helyedben megtettem volna.
- Na de a bátyádról van szó!
- És? Jó, oké. Tehát összefutottatok. Nem utalt a csókra?
- Nem, de Adam igen. Pete meg majdnem elájult, mikor megtudta, hogy Adam tudja.
- Nem csoda!  - nevetett Emma. - Nagyon bírták egymást Adam-mel, úgyhogy ez az árulás nagy ballépés volt.
- AZ. Nem bírom elképzelni, hogy bírják majd szeptembertől.
- Miért, mi lesz szeptemberben? - kérdezte Emma.
- Miranda egyetemre megy, és ideköltözik.
- Ja, de ehhez hogy jön Adam és Pete?
Ekkor esett le, hogy Pete nem mondta el otthon, hogy jön Miranda-val. Persze, hiszen Emma tud a csókunkról, ezért azonnal lefújná, és akkor nem mehetne. Micsoda egy hazug disznó!
 - Azt hiszem, Pete nem mondta el otthon.  - kezdtem.
- Mit?
- Ő is jön Miranda-val együtt. Ide, LA-be.- mondtam, és Emma percekig meg sem tudott szólalni, csak nyögött.
- De... az egyeteme.... a 3. évet kezdené... már csak 2 év van hátra és diplomázik... miért... hogyan... erről én miért nem tudok???
- Nyugi, nyugi. Nem a te hibád. Ő nem mond el semmit.
- Ha hazaér, kifaggatom! Belőlem nem csinál hülyét. Ha odamegy, az csak egyvalamit jelenthet. Megint téged akar.
- Vagy Miranda-t. Vele akar lenni. Végül is, egy lakásban fognak lakni.
- Ja, de ezt nem hiszem el. Véletlenül, ezt nem tudja senki, csak te. Véletlenül, összefuttok, és ölelget. Nekem ez gyanús.
- Jó, nekem is, de ne gondoljunk rögtön a legrosszabbra!
- Ja, mert te nem erre gondoltál először, mi?
- Ööö....de igen.
- Na látod! Szépen kifaggatom. Már csak 17 órát kell kibírnom, és vallathatom.
- De ne túl direkt módon. Intézd úgy, hogy elmondja a titkát. Önként. Kérdezd meg, hogy hogy tervezi a jövőjét vagy mi lesz szeptemberben ha Miranda egyetemre megy? Hogy fogják tartani a kapcsolatot? Ilyesmik. Ja, és ne rögtön akkor, mikor hazaért.
- Hát hanem?
- Várj egy hetet. Vagy kettőt. Ha rögtön letámadod, tudni fogja, hogy beszéltünk.
- Igazad van, de az sok idő. Ne bírom kiiiii.....
- Addig tanuld meg a törit! - nevettem. - Hagylak is. Nehogy miattam kapj egyest!
- Jó, menj. Tényleg... tanulnom kell. Kösz, hogy elmondtad. Szia. Jó éjszakát.
- Nálunk még csak 18:30 van. De azért kösz. Szia!
Letettük, én pedig azt kezdtem el fogalmazni magamban, hogy hogyan tálalom ezt a lányoknak.

*

(Hétfő este)

Naaa... ezen is túl vagyok!  Egészen jól fogadták, már ha annak lehet venni, hogy csak az egyikük dobott le valamit mérgében.

Először a táncversenyt mondtam nekik, annak nagyon örültek. Tutira megyünk, úgyhogy éljen!!!

Persze, látták, hogy nem csak ennyi, úgyhogy kiszedték belőlem a dolgot. Azt is elmondtam. Döbbent csönd, míg végül Alex azt nem mondta, hogy majd megvédenek.

Persze, szóba került, hogy Emma miért nem szólt. Mikor kiderült, hogy Emma se tudta, mindenki Pete-et kezdte szidni. :)

Megállapodtunk abban, hogy ha odajutunk, majd akkor kezeljük a helyzetet, de addig is mindenki gondolkozik azon, hogy mi a teendő, ha Pete megint rám mozdul. Mivel nem lehet ott mindig Adam, fel kell készülni.

Hú, most látom, hogy Sophie írt...
"Ha nem tetszik neked a srác, és nekem bejön, megkaphatom? Mármint, ha szakít a csajával."
Istenem Sophie, de hülye vagy! :D
"Ja, viheted. Csak jó messze tőlem."
"Nem fog menni, szomszédok vagyunk."
"Költözz el! :D Vagy ne járj Pete-tel! "
"Na jó... inkább hagyjuk."
Jót röhögtem ezen, mert Sophie mindig a leglényegesebb dolgokat ragadja meg. :D Jelen esetben azt, hogy megkaphatja-e Pete-et. Őszintén? Viheti. Amilyen messzire csak tudja. Aztán hagyja ott. :D








Hát, ez lett volna az idei első Amanda. Terveim szerint ma még írok a Must-ra is, úgyhogy érdemes arra is rápillantani. ;)
BÚÉK mindenkinek, még jövök a szünetben!