2014. november 23., vasárnap

Cody

Hétfőn a suliban láttam először Sophie-t. Meleg, kötött pulcsit viselt, amiben szinte elveszett... Látszott rajta, hogy még nem heverte ki teljesen a bulit. A máskor feltűnően kreol arca szinte mész fehér volt. A szeme idegesen járt fel-alá, és sejtettem, hogy kitől fél.
- Szia! - álltam mellé.
- Szia. - vetette oda, és folytatta a folyosó bámulását.
- Jobban vagy?
- Fogjuk rá. Ha idedugja a képét, szerintem megint lehányom.
- Értem. De nem hiszem, hogy idejönne. Elég volt neki a múltkori.
- Nem hiszem, hogy Cody az a fajta srác, aki hagyja, hogy egy lány megalázza. - harapdálta a száját Sophie. - Nem is emlékszem rá nagyon, de tudom, hogy irtó dühös rám.
- Jól mondod... - hallottuk Cornelia hangját.
- Szia. - mondta Sophie halkan. - Köszi, hogy segítettél. Rendes tőled, hiszen nem is ismersz.
- Hagyd már. Rosszul voltál, és kellett a segítség. Amúgy is, Cody nagyon undorító ember. Nem hagyhattam, hogy kihasználjon. Meg amúgy is. Tudom, hogy te vagy Sophie Sobrado, a művészlány. Hallottam ám rólad. A rajztanár mindig rólad beszél. Úgyhogy ne mondd, hogy ismeretlen vagy számomra! - nevetett Corny.
- Ez komoly? - kerekedett el Sophie szeme. - Hallottál rólam? De király!
Ebben a pillanatban érkezett meg Alex. Azonnal szemügyre vette Sophie-t.
- Még egyben vagy. Kicsik sápadt, de amúgy rendben.
- Igenis doktornő. - mondta Sophie fásultan. Alex felkapta a vizet.
- Nem viccelünk! Komoly bajod is lehetett volna.
- Ha te mondod.
- Alex, ő az a lány, aki segített nekem hazavinni Sophie-t.-  mutattam Corny-ra, aki szemlátomást feszengett. Alex kedvesen rámosolygott.
- Alex Green, Sophie egyik legjobb barátnője. Köszi, hogy segítettél. Nekem kellett volna itt lennem, és akkor nem kerül bajba.
- Semmi vész. Nem voltál ott, én meg igen. Ilyen egyszerű. - mosolygott Corny is. - Cornelia White, de szólíts Corny-nak.
- Hú, rólad sok jót hallottam. - mondta Alex. - Az énektanár mindig azt mondja, hogy istenien gitározol. Meg tavaly tervezte, hogy felléptet kettőnket, de én sajnos visszamondtam, mert aznap volt a táncbemutató. :/
- Emlékszem, dühös voltam arra az 'idióta Alexandra-ra', hogy kihúzta magát az előadásból. - nevetett Corny. - Sose láttalak azelőtt, mindig csak hallgattam, hogy így meg úgy fuvolázol.
- Tök jó, mindig csak hallottatok a másikról, de sose vettétek a fáradtságot, hogy megismerjétek? - kérdezte Sophie döbbenten.
- Hát, igen. - mondta Alex. - De hála neked, a probléma megoldva.
Ezen mindannyian nagyot nevettünk. Egészen addig, amíg meg nem érkezett Hayley. Morcos kedvében volt.
Elénk állt, és csak mondta-mondta.
- Te! - mutatott Sophie-ra. - Kis alkoholfüggő barátnőm, remélem megtanultad a leckét. Nem iszunk sokat, sőt szinte semmit, ha azelőtt nem ettünk valamit. Plusz, nem vagy hozzászokva, tehát nagyon hamar kidőlsz.
- De én... - kezdte Sophie, de Hayley nem hagyta.
- Te! - mutatott rám. - Jegyezd meg jól. Nem telefonálunk egy buliban, ahol ott van a barátnőnk is. Figyelünk egymásra! Ellenkező esetben, neked is rosszul esne.
- Hiszen csak... - nyitottam a számat, de Hayley leintett.
- És te! - fordult Alex-hez. - Nem húzhatod ki magadat a felelősség alól! Ők ketten a csapat legbizonytalanabb és életképtelenebb tagjai, és te hagyod őket egyedül elmenni? Legalább megkérnél valakit, hogy figyeljen rájuk, ha már TE nem vagy ott.
- És te hol voltál? - érdeklődött Alex. - Te is elmehettél volna.
- Anyukám szülinapja volt. Nem hagyom ott a családomat egy farsangért. Akkor már inkább rúgjanak be!
- Jó, hagyjátok abba. - lépett közbe Sophie. - Túléltem. Cody nem keresett meg...
- Még... - szólt közbe Corny.
- Corny, ő Hayley, Hayley, ő Corny. - daráltam unottan, mikor láttam, hogy Hayley furán néz a végzős lányra.
Miután Hayley és Alex megbeszélték, hogy mindketten hibásak egy picit, de főleg a mi hibánk (hát persze... :P ), bementünk a terembe, mert kezdődött az óra.
*
(Ebédnél)

Ebédnél Jessy és Beckie is mellénk ültek, és aggódva kérdezték, hogy minden rendben van-e. Persze, ők is hallották a pletykákat, meg nyilván vannak végzős haverjaik.
Minden jól ment, ameddig Cody és 4 haverja be nem lépett a menzára. Sophie kezében megállt a kanál. Az asztalunkra dermedt csend telepedett. Még Hayley is csendben ült, és feszengett. Akármilyen bátor, 5 végzős sráccal nem veheti fel a versenyt.
Cody lustán körbenézett, és hamar megakadt a szeme Sophie-n, aki minél kisebbre próbálta összehúzni magát. Elvigyorodott, és lazán hozzánk sétált. A haverjaitól körülvéve megállt az asztalunk előtt, pont úgy, hogy szemben legyen Sophie-val.
- Kit látnak szemeim? - mondta gúnyosan. - Csak nem a suli legnagyobb ribancát?
Erre azért senki sem számított, ezért még Sophie is felkapta a fejét.
- Mi? - kérdezte suttogva.
- Jól hallottad drágám. - folytatta Cody. - Mikor már félreérthetetlenül kimutattad, hogy vonzódsz hozzám, és szeretnél 'közelebbről megismerni', hirtelen elfutsz... nyilván egy másik sráchoz.
- Mi van? - néztünk össze Sophie-val. A srác tudja, hogy nem ez történt. Akkor meg mit magyaráz?
- Ugyan lányok, ne is tagadjátok. Tudjuk, hogy Sophie egy hatalmas lotyó. De semmi gáz. Csak a fél suli beszél erről.
- De nem is történt semmi olyan, amit mondasz. - mondta könnyes szemmel Sophie. Cody suttogóra fogta a hangját.
- Ugyan szívecském, kit érdekel? - mondta gonosz mosollyal. - Szerinted kinek fognak hinni? Nekem, a menő, megnyerő és helyes végzősnek, vagy egy névtelen kis senkinek, akit mindenki kurvának tart?
- Hogy tehetted? - kérdeztem ingerülten.
- Egyszerűen. Kinyitottam a számat, és beszéltem. - mondta Cody röhögve.
- Mindezt azért, mert nem feküdtem le veled részegen? Mert Amanda megakadályozta? - mondta Sophie, és sírva fakadt.
Cody elégedetten nevetett.
- Igazad van, a drága barátnődet kihagytam a sztoriból. Kösz, hogy emlékeztetsz. Majd pótolom.
- Azt nem úsznád meg! - közölte Jessy.
- Ugyan miért nem? Talán megver? Vagy belém szúrja a dobócsillagát? - gúnyolódott a srác.
- A pasija Adam Sacks. Az egyik legmenőbb srác a suliban. - tájékoztatta Beckie. - Megvédené a barátnőjét, hidd el. Nem kezdenék ki vele a helyedben!
- Hú, Adam Sacks...  - nyávogott Cody Beckie hangját utánozva. - De félek!
Sophie eközben csak csendesen sírt magában. Alex átölelte, de nem lehetett megvigasztalni.
- Semmi baj nem lesz. Megoldjuk.
- Igaza van Sophie életem, hallgass rá! - mondta Cody. - Minden rendben lesz. Mindenki ribancnak tart, mindenki utál és csomón akarnak megverni, de megoldjuk. Minden rendben lesz.
- Tűnj el! - mondta Hayley.
- Ugyan már kiscicám... 
- Azt mondtam, tűnés! - pattant fel Hayley. Cody haverjaihoz fordult. - Nem szégyellitek magatokat, hogy ezzel a szemét döggel mutatkoztok nyilvánosan? Istenem, legszívesebben mindegyikőtöket tökön rúgnám.
- Ugyan bébi, amelyik cica fúj, az nem karmol... - röhögött Cody, és belecsípett Hayley fenekébe. Egy pillanatra halálos csönd telepedett az asztalunkra. A következő pillanatban Hayley megfordult, és visszakézből akkora pofont kevert le Cody-nak, hogy a srácnak vérezni kezdett az orra.
- A kis dög... - sziszegte a srác, aztán jobbnak látta, ha eltűnik.
- Kösz Hayley. - mondta Sophie.
- Szívesen. Erre szükségem volt. - mondta Hayley, miközben leült, mintha mi sem történt volna.
Az ebéd végénél Corny lépett oda hozzánk.
- Hallottam mindent. - mondta komoly képpel. - Ezzel csinálni kell valamit.
- Miért nem voltál itt? - kérdezte Jessy.
- Nem vagyok menzás.
- Értem.
- Szóval, Cody-t alaposan meg kellene leckéztetni. - folytatta Cornelia.
- Már felpofoztam. - mondta Hayley.
- Tudom, de az nem elég. Valami olyan kell, amiről otthon is tudomást szereznek. Hivatalos 'eljárás' kell ellene.
- Hogy akarod ezt véghez vinni? Nem állíthatunk be hozzájuk, hogy elmondjuk a szüleinek. - mondta Sophie.
- Te csak ne aggódj! Van egy tervem. - húzta ki magát Corny.






Őszintén sajnálom, de most nem tudok Must-ot hozni. Elég sok leckém van (naná, hogy mindenből ugyanazon a 2 héten kell TZ-t írnunk...) . Plusz, kaptam egy olyan kémia hf-t, amit nem tudok megoldani, mert NEM TANULTUK. De azért feladja. Köszi...
Haha, na persze...
Jövőhéten igyekszem írni. Addig is gyűjtöm az anyagot Londonhoz, de London előtt még lesz egy filmes poszt. Meg talán egy könyves. (Bocsi, de baromi nehéz úgy írni egy helyről, hogy csak képen láttad....)
Na, addig is pápá...







9 megjegyzés:

  1. Nagyon jó hosszú rész lett. Megértem és bocsánat hogy sürgetlek a poszttal kapcsolatban de imádom London-t.
    Cody-nak pedig alaposan adj!mert baj lesz!*fenyegető arc*
    Sok sikert a tz-k hez és a kémia lecóhoz. Hétfőn én kémia tz,fizika cetli,
    Kedd angol cetli,irodalom tz?
    Szerda angol cetli
    Csütörtökön angol cetli(a tanárunk minden órán írat de attól jófej) ilyen sokmindenböl írok és még lehet másból is.

    Egyébként 13 és fél éves vagyok jelenleg hetedik.

    Xxx,Lia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A poszt elé vagy után ide is Írhatnál egy kis monológot. Az Amandán nem mindig szoktál. Csak a muston

      Törlés
    2. Hetedik osztály lemaradt bocsi

      Törlés
    3. Sikerült megoldani a kémia hf-t?
      Hogyan sikerültek a dogáid?
      Bármit írhatsz magadról/ bármiről engemet érdekel

      Törlés
  2. Oké, akkor mostantól itt is lesz monológ. :)
    Szóval... a dogák holnap lesznek, úgyhogy szurkoljatok!!!
    A kémia hf-t végül szülői és pasi-i (ilyen szó nincs is :D ) segítséggel sikerült.
    Köszi, ez aranyos volt, most őszintén meghatódtam. :)
    Igyekszem több infót elárulni magamról, oké? ;)

    VálaszTörlés
  3. Okè. Mikor jön a kövi? És szurkolok a dogákhoz de akkor te is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szombaton.
      Köszi a szurkolást, remélem lesz eredménye. ;)
      Én is szurkolok neked. <3 hajrá-hajrá...

      Törlés
  4. Mikor lesz folyti? Most kezdtem el olvasni a blogodat és nagyon tetszik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Holnap hozok új részt. :)
      Örülök, hogy tetszik.
      Amúgy érdekelne, hogy hogyan találtál ide? :)

      Törlés