Farsangi előkészületek

Úgy tűnik, ebben a suliban mindenki meghülyült. Először karaoke-verseny, aztán Valentin-nap, most meg farsang!!!! Könyörgök, ez egy gimi, nem óvoda...
Sophie teljesen belelkesült a hírtől. Ő imád jelmezbe öltözni, mert az olyan kreatív. Hayley és Alex közölték, hogy nincs az a pénz, amiért ők elmennének valahová jelmezben, úgyhogy ők kimaradnak belőle. Ergo, egyedül maradtam Sophie-val. (Mert nem hagyhatjuk egyedül elmenni.) Riry szívesen jönne, de ő most az érettségire készül, ezért minden szombaton előkészítője van. Szombaton!!! Szegény!!! :/ (Ja, ez a másik, amiért annyira nem vágyom erre a farsangra. Szombaton van.)
Sophie végül kikönyörögte, hogy elmenjek vele. Azt mondta, hogy a jelmez miatt ne aggódjak, ő majd megoldja. Ráhagytam.
Nick és Rob totálisan felpörögtek a héten, mindenkinek azt hajtogatták, hogy ez lesz életük bulija.
- Gyertek el ti is, lányok! - kacsintottak nekünk, miközben ebédeltünk.
- Oké. - vigyorgott vissza Sophie.
- Adam, te nem mész? - érdeklődött Alex.
- Nem, nem tudok. A húgom szülinapja van, és azt ünnepeljük. Meg aztán... nem vagyok egy nagy bulizós. - magyarázta Adam, majd rám pillantott. - De tudok valakit, aki megy.
- De csak Sophie és Ami! - mondta rögtön Hayley, nehogy valakinek az a gondolata támadjon, hogy Ő is jelmezben fog ugrálni. - Nekem ehhez semmi kedvem.
- Buligyilkos... - morogták a srácok.
- Hé! - kiáltott fel Hayley. - Csak nem akarom magam nevetségessé tenni.
- Jó-jó, értjük, persze. De néha lazíthatnál kicsit...
- Túl merev vagyok? Köszi...
- Jó, nem úgy értettük... ne haragudj. Majd küldünk neked videót a táncoló emberekről.
- A részegen táncoló emberekről... - suttogta Adam.
- Amanda-t látnom kell táncolni. Meg Sophie-t is. - nevetett Hayley. Igaz, hogy megint rajtam röhögnek, de legalább nem vesztek össze, úgyhogy megérte...

*

(Szombat délután)

Sophie átjött, hogy megmutassa a jelmezt, és elkezdjünk készülődni. A farsang csak 18:00-kor kezdődik, és akkor már elég sötét van. Addig még van 3 óránk, de Sophie nem szereti húzni az időt. Meg aztán... hátha szűk/ túl nagy a ruha?

- Na, mutasd! - sóhajtottam. - Mit szereztél?

- Nem fogod elhinni! - tapsolt örömmel a barátnőm. - Mindent felkutattam értük. Minden boltot. De sehol nem volt olyan ruha, ami kicsit is hiteles lett volna. Úgyhogy már majdnem a netről akartam rendelni... DE! Éppen Riry-nél voltam, mert tanácsot akartam tőle kérni, hogy honnan szerezzek profi parókát. Hazafelé menet elmentem egy bolt előtt, és megláttam ezeket!! Sikerült!

- Oké, értem, csodás, de megmutatnád végre? - nevettem.

- Ne türelmetlenkedj! Szóval, kikölcsönöztem, aztán másnap elmentem abba a paróka-kölcsönzőbe, amit Riry ajánlott, és szereztem két nagyon király parókát, és sminket is! - ugrált Sophie izgatottan.

- Sophie, ez mind szép és jó, de minek fogunk öltözni? - izgultam.

- Jaj, istenem, de türelmetlen vagy! Gyere! - mondta, azzal lehúzta az egyik jelmezről a ruhás zsákot. A ruha nem volt nagy szám, egy pulcsi, egy gatya, és a hajpánt vagy öv, vagy mit tudom én mi volt benne, meg egy edzőcipő. Meg egy lila- fekete paróka.

- Te Sophie... nem akarlak megbántani. - kezdtem halkan. - De mégis KINEK akarsz öltözni?

- Jesszus, nem ismerted fel? Na, nézd meg a tiédet, hátha úgy kitalálod! - mondta, és kinyitotta a másik zsákot. Abban egy cicanadrág, egy saru, egy piros, mintás ruha/hosszú póló volt, és egy rózsaszín paróka!!

- Öhm... még mindig semmi. - ráztam a fejem.

- Nem hiszem el! - döbbent meg Sophie.  - Biztosan ismered a sorozatot.

- Nem vagyok nagy sorozat-fan.

- Lehet, de ez annyira híres. Mi leszünk Hinata és Sakura a Naruto-ból! - magyarázta Sophie hadonászva. Oké, a Naruto-t, még én is ismerem. Az a szöszi, harcoló ninja-fiú. Meg ott van az a pár lány. Asszem, Hinata lesz Naruto csaja, de Naruto előtte Sakura-t szerette, de Sakura egy másik srácot szeretett, ezért bunkó volt Naruto-val. Legalábbis ennyit értettem meg abból, amit Lina mesélt nekem erről a sorozatról kb. 7 évvel ezelőtt.

- Sophie, nem is tudom, hogy mondjam el... nem hiszem, hogy okos ötlet ninja-nak öltözni! Gimisek vagyunk, nem ovisok.

- Nem tetszik? - biggyesztette le a száját a legjobb barátnőm.

- De, nagyon ötletes és jópofa, de nem az én világom.
- A kedvemért. - kérte. - Csak egy este.
- De bakker, ott lesz Bia és szemberöhög, hogy hogy nézek ki!
- Majd jól lekaratézod. - mondta Sophie, és ha azt hitte, hogy ezzel megnyugtat, csúnyán mellényúlt.
- Sophie... biztos ez kell nekünk?
- Nekem olyan sokat jelentene, ha felvennéd. - pislogott nagy szemekkel. Ennek nem tudtam ellenállni.
- Legyen. De csak miattad.
- Köszönöm. - ugrott a nyakamba. - Megcsinállak, oké?
- Oké. - mondtam, azzal Sophie elkapott és sminkelni kezdett. Aztán kisminkelte saját magát, majd szenvedtünk 20-20 percet a parókákkal is. Az övé egyszerűbb volt, mert Hinata haja hosszú, ezért az ő haja simán befért a paróka alá, de nekem egy pici paróka alá kellett benyomnom a kb. ugyanannyi hajamat... végül felöltöztünk.
Sophie elővette a családi fényképezőgépet, és kizavart engem a kertbe, hogy lefényképezzen. Én majd megfagytam, de kibírtam. Aztán ő is fotózkodott, de ő a házban! :D

Én, mint Sakura

Sophie, mint Hinata

- Indulnunk kell! - jelentettem be, mert tényleg késésben voltunk. - Ha el akarunk menni egyáltalán ilyen göncben...
- Még szép. Menjünk. - mondta vidáman, azzal felkaptuk a kabátokat, és elindultunk a suli felé. Én pedig előre rettegtem, hogy mi lesz ebből...